Újratervezés

Volt egy régi-régi versem. Ha jól emlékszem, az Apróságok között olvasható, Altatós címmel talán. Mindegy. Meg igazából ez a vers is teljesen mindegy, csak idegesít, hogy régen jegyeztem be, úgyhogy felteszem. Szóval a lényeg az, hogy ez a kis középszerűség, amit alant olvashat a sosemvolt olvasótábor az annak a régi versnek a semmivel sem feljavított, kizárólag öncélú átírata. Egyik éjszaka készült asszem, de erre már nem emlékszem.
A rajz meg csakúgy :D Úgyértem, semmiben sem kapcsolódik a vershez. Egy dögunamas fizikaóra négyzetrácstalanított rajza. Lesz még több is ebből az eresztésből. Ebből raktam pl  a TTTB fordításhoz is.

Altató

Szívemben arcod,

ajkad a számon.

Csókba fullad most

a régi álom.

Kipihennélek,

lehunyom szemem.

Énekelj, kérlek,

altatót nekem!

És míg a dal tart,

kulcsold át szépen

vékony nyakamat!

Szorítsd és végem.

Fülemben dalod.

Már nyugodt álmom.

Nem vagyok halott,

a Semmit járom.

Ja, igen, tollrajz, azért ilyen béna :D