Stílusárny

Egy kis ujjgyakorlat rajzórán, szándékosan törekedve annak a rakás szerencsétlenségnek a létrehozására, amit én egyedi stílus néven jegyzek. Ergo írtam egy ugyanolyat, mint amilyenből van már túlzás nélkül harminc. Éppcsak a negyedszáz lánc hiányzik belőle. Van helyette álmatlanság és bálvárny. Furcsa volt úgy vizualizálni őt, hogy már semmit nem érzek.
Ja és a rajz pedig egy felkarmolt hátnak készült eredetileg, aztán a ceruza valahogy önálló életre kelt és vázolt egy gyönyörű klisét.

Ringató

Ha te ringatsz, én csak akkor alszom.

Takard el égő köddel az arcom!

Énekelj, altass, mnt egy gyermeket,

hidegként fusd végig a testemet.

Add nekem, mire te nem vagy képes,

hogy álmot lássak. Lehet az édes,

lehet szörnyeteg, engem egyen meg!

Tégen úgysem tud, hiszen nem szeret.

Kid vagyok neked? Árva gyermeked?

Cafkád, szeretőd, semmid mindened?

Ringass mégis, csak ringass el engem!

Hogy nem is vagyok, el kell felednem.