,,Az én szívem nem fáj,
nem fáj, mert nincs is már."
ami a suli volt diákjaiból álló zenekar egyik számának (ami igazából a Kaukázusé) két sora, akkor nagyon rápörögtem. Aztán a rápörgésből kézfejfirka lett, abból emlék és végül ez.
Bűnbánat
Álmomban égő kártyalapokról
gyújtottunk cigit, állva a pokol
kövei közt egy bazalttornácon.
Te adtad, pedig nem is dohányzom.
Nem szóló szánkból szivárgó szellem
a kénes szélben vad táncra kelten
huhogott minket körül a sötét
bűnöknek dobva ránk szöges övét.
S riadtn néztünk egymás szemébe.
Tükörbe tükröt, kéket a kékbe.
S valltuk egymásnak, az Eretnekek;
azt, hogy szerettél. Hogy szerettelek.
Awesome. Te vagy a következő csodás példája annak, hogy néha megéri lázasan suliba menni... De azért gyógyulj meg hamar! *.*
VálaszTörlésHááát, a megéri az túlzás :D igyekszem. Nagyon köszi :)
Törlés