A Másik

Ismét alábhagyni látszik aktivitásom. Pedig van vers, bőven. Csakhát, tanulni kellett na! Aztán péntek, hétvége, satöbbi. Főleg péntek. Akkor mindig történik valami. A mostani például annak a napnak az évfordulója volt, aminek köszönhetően majd' minden versemben esik az eső. Most is esett. Most is ugyanazt a sütit sütöttm, most is nálam maradt egy pulóver ugyanattól a sráctól, most is ugyanaz a csaj akasztott ki és...igen, most is rá kellett döbbennem, hogy van, akit megéri jobban kedvelni, mint azt a valakit, akitől még mindig nem tudtam megszabadulni. És valszeg nem is fogok tudni, egész addig, amíg nincs más, aki szeressen. És most speciel sikerül olyasvalakire gondolnom, akinek barátnője van. Rossz barátnője...
Jelenlegi helyzetem összefoglalása eképp hangzik:

Sorstestvér

Hol állsz, Vándor?

Ámor

nyilán?

Futás, Cicám!

Tudom, nem sok és főleg, volt már jobb is, de több van benne, mint bárki hinné. Nekem legalábbis sokat jelent.