Tegnap este ennek a megírása közben gondolkoztam rajta, hogy ma este megoldok-e bármit is.
Jó, rendben
Rendben van?
Nincs rendben! Nem is lesz!
Rám nézel, s szemedben viallan majd, megismersz.
Bólintok, s azonnal elkapom szememet.
Folyik a szeretet.
Nincs rendben.
Jó lesz így?
Nem lesz jó! Hétszáz nap
eltelik. Hiába. Amikor meglátlak,
szikrákat szór Szívem. Hasztalan szeretek.
Feledted nevemet.
Nem lesz jó.
Mi legyen?
Tudod mit? Semmi se!
Ennek már réges-rég így kéne lennie.
És mégis rám nézel. Kérdőn és meredten.
S fellelem szerelmem.
Ne legyen!
Szabad-e?
Nem szabad! Nem kérem
semmidet, ha nem vagy az enyém egészen.
Hétszáz nap...visszajössz, kihasználsz, leteszel.
S én hagyom ezredszer.
Mert szabad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése