Mit csinál az épeszű ember karácsony előtt egy héttel, amikor már nagyon az ajándékokkal kéne foglalkoznia? ÚÚÚÚÚÚGYVAN! Új
Kis Fekete Könyvet magának. Ja, nem! Két ember van a barátnőim szerint, akiknek a tetteivel sosem lehet érvelni, ha a tézis tartalmazza az "átlag", illetve a "normális" kifejezések valamelyikét. Az egyik én vagyok. Na, de lényeg a lényeg, én egy világi nagy barom vagyok, úgyhogy ezt csináltam tegnap éjszaka, párhuzamosan anyukám ajándékával, fél szemmel Walking Deadet nézve. Az első vers pedig egy patakparti idegességlevezető futás szülötte. A rajz (ÚJRAJZ!!!! Szinte hihetetlen. Ennyit a "márpedig ÉN le nem ülök rajzolni"-fogadalmamról) pedig a vasárnapi nihilé. És persze az újdonság varázsa mindkettőt megáldotta.
Kezdődjön
Az új könyvem
tiszta lappal!
Ne túl könnyen,
hazugságtól híg szavakkal!
Ne egy játszma;
kártyaparti,
hiszen hátha
tétlen könnyebb hátrahagyni.
Szív az adu,
a hatalom,
s némaszavu
Szívem otthona a talon.
S ő, a Szív Ász,
másnak végzet,
nekem szívás.
Szív ász ez az egész élet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése