Elkeseredettségemben csináltam...

Tegnep éjszaka (vagy az már ma volt? passz..) a poet.hu-n jártamban, keltemben (széltében, hosszában :DD bocsánat, ezt muszáj volt) elkeseredéssel tapasztaltam, hogy milyen "fura" versek is publikálódnak az oldalon. No, meg hogy ezeket a "fura" verseket, ha sok kedvenc, meg kommentelt versed van, szétimádják mindazok, akiket gyakran kommentelsz, a kommentjeidben pedig feltűnteted, hogy KÖVETED ŐT és hogy KEDVENCEID KÖZÉ RAKTAD A VERSÉT. Így az, aki nem nyal be tövig, kissé nehézkesen válhat csak "sikeressé" ezen az oldalon. No, mindegy.

Hogyan ölj verset rímmel?

Fogj egy gondolatot,
Öltöztesd szép ruhába, csipkésbe, selyembe!
Aztán üss pár entert
Néha meglepő helyen!
Kezdj minden sort nagybetűvel!
Csinálj hosszú, gigászi, de mégis oly költői
jelzőkkel teletűzdelt felsorolásokat.
És már készen is vagy vele.

Vagy fogj inkább egy másikat,
viszont ezúttal a hiba
valami egész más legyen!
Csak hinned kell, hogy rímeket
két sor alkothat bármikor
elég hozzá, hogyha itt-ott
stimmel magánhangzó benne.
És már készen is vagy vele.

Vagy próbálj így rímmel írni,
nem kell nagy szavakkal bírni,
elég hozzá felcsapkodni
egy szótárt és abból fogni
egy-két "ni"-t, s azzal rímelni.
Nem kell hozzá korán kelni.
Főnévi igenév bele!
És már készen is vagy vele.

Vagy lehet szabad is a versed.

Addig húzol egy sort, míg meg nem lelted
a rímet a mondatban végre.
Előfordul, hogy sosincs vége
egy-egy sornak, mert nem jön ki
a rím. Pedig nagyon kellene neki jönni.
Így lesz a lapod margótól margóig tele.
És már készen is vagy vele.

Vagy másképp is csinálhatod.
Írhatsz pár sort, mondjuk hatot,
mi rímre még jó is lehet.
De nem elég az ismeret.
Így is, úgy is belekötök,
lehetnek bár belek, ötök,
mert értelmetlen a fele.
És már készen is vagy vele.

Naaaa! Találtam egy egész idevágó

képet a régiek között :D